VÉGH MELI - CUKRÁSZMŰHELY

Pontosan emlékszem, hogy 2017 augusztus 20-án készítettem el életem első bonbonjait egy Facebook poszt alapján. A töltelékekhez tejszínt és fehércsokoládét kevertem ki brutális mennyiségű levendulaolajjal, illetve MARS csokit olvasztottam és azzal töltöttem meg. A csoki pedig szilikon formába került bele.

Nos: a levendula ehetetlen lett, a MARSOS meglepően jó lett. A konyha úszott, a csoki temperálásról nem tudtam semmit, tetszett de 10 falat csokiért ennyi munka es takarítás úgy tűnt, hogy nem éri meg.…

De valami nem hagyott nyugodni…ezért ezek után nem sokkal újra próbálkoztam…

Mivel technikai tudásnak eléggé híján voltam, így inkább kész katasztrófa volt mint siker. Annyit azért megtanultam, hogy a szilikon nem a legideálisabb, viszont a polikarbonát formából a csoki nem jön ki, ha nem jól temperálunk. (Nagyon sok csokim nem jött ki. ) Rengeteget kellett tanulnom. Ekkor még sportoltam, ezzel is foglalkoztam, tanítottam. Az élet sajnos közbeszólt, egészségügyi probléma miatt abba kellett hagynom a sportot. Közben jött a covid is, egy másik vállalkozást is be kellett zárni az egészségügyi előírások miatt. Rengeteg időm lett, elvégeztem sok OKJ-t, hátha még jó lesz. Az elvégzett képzések között a cukrászat is szerepelt… Egyébként egészen pici gyermekkorom óta érdekelt a cukrászat, tehát ez kézenfekvő volt. Az iskolát nem nagyon élveztem mert szomorúnak tartom, hogy semmi új modern dolgot nem tanítanak, csak az elavult régi berögződéseket, silány minőségű alapanyagokból. Ha valaki ezeken tovább akar lepni, akkor utána biztos, hogy ezer másik képzésre el kell mennie, vagy autodidakta módon kell tanulnia.

Na de csoki: karácsonyra a partnereinknek mindig szoktunk ajándékozni...

2021-ben kitaláltam, hogy készítek édesség boxot, bonbonnal is. Így visszagondolva végtelenül kínos amit kiadtam ott a kezeim közül, nagyon kezdő próbálkozások voltak, a töltelékek szavatosságáról fogalmam sem volt, a festések BASIC legegyszerűbb, és még mindig szenvedtem a csokival, hogy megfelelően temperáljak.

Egyszerűen itt elindult bennem valami…

Rájöttem, hogy ez valami olyan, ami folyamatosan ott motoszkál a fejemben, keresem a megoldásokat, ötleteket, videókat néztem, tanultam, fejlődtem. Rájöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Elkezdtem tanulni, viszont vannak tippek trükkök amiket könyvekből  nem lehet megtanulni. A rutin és más rutinos csokoládé mesterek tippjei elengedhetetlenek. Megvettem néhány online képzést, tanultam a csoki temperálásról, a festésekről es hirtelen nagyon látványos lett a fejlődés. Szerencsére volt lehetőségünk egy saját műhely kialakítására, 2023 márciusában megkaptam minden az engedélyt a működésre.

A nagy technikai ugrást Chef Jungstedt 3 napos Masterclass adta Stockholmban. Rájöttem hogy egészen eddig körülbelül háttal ültem a TV-nek. Én azt mondom, hogy Chef Jungstedt óta dolgozom tudatosan, előtte csak elkészültek a bonbonok. Tökéletesen ki tudom számolni a töltelékek szavatosságát a szárazanyag-zsír-víz arányokból, a bonbon héjak azóta tökéletes vastagságúak folyamatosan. Ugyan azt a magas minőséget tudom nyújtani nap mint nap. És ettől lesz a bonbon különleges.

Másik nagy élményem Luis Amado, akinek a tanfolyamához eddig 2x volt szerencsém. Luis elképesztő díszítési technikákat tanít, illetve a csokoládéról is rengeteg technikai tudást ad át.

Tavalyi képzésen volt szerencsém Chef Paulhoz, akinek a Chefrubber márkát köszönhetjük. Paullal beszélgetni 3 napon át, megváltoztatott bennem sok mindent. Az a rengeteg ötlet, energia és lelkesedés ami belőle árad, nagyban meghatározza a jelenlegi munkámat is, nem beszélve a sok tudásról amit adatott. Ezek mellett folyamatosan olvasok, szakmai könyveket vásárolom, olvasom, mert nincs olyan hogy mindent tudnék, mindig van valami apró új információ, ami még szebbé-jobbá teszi a csokoládékat.

Vannak kedvenc festéseim, amiket nem tudok megunni, ilyenek a MOON és VELVET effect. Amiknek Luis mondta el a titkát. Hogy nem pereg le, és hogy lesz olyan a kráter a felszínen ahogy én akarom :) de épp a hetekben bonyolítottam meg a MOON-t úgy, ahogy meg nem láttam másnál.🙈

De a klasszikus feketénél ami úgy fénylik mint a tükör, nincs szebb.

Mit nem szeretek?! A takarítást. Nehezebb napokon még most is minden csokis, de az elején még a plafonról is csoki folyt. Ezt a részt szívesen kihagynám. Egyébként pedig az egész folyamatot nagyon szeretem.

Imádom festeni, minden nap egy kreatív folyamat, minden nap mások az ötletek. Nálam nem fix a bonbonok színe... az az napi kedvemtől függ a színezés. Túl unalmas lenne, hogy a málnás piros, a pisztácia zöld. Ennél sokkal több lehetőség van ebben :)

Aztán itt vannak a töltelékek. Kitalálni az új ízeket, kombinációkat, állagokat… összekóstolni különböző kakaótartalmú csokikkal, melyik íz jegyhez megy a leginkább az adott töltelék. Ez mindig nagyon izgalmas. A végén pedig ahogy összeáll és azt mondom, hogy na ez kész van, nagyon jó érzés :)

A nehézségek vannak bőven. Kézzel is lehet temperálni de az rengeteg idő es viszonylag kis mennyiséget lehet. De természetesen minden eszköz-gép csillagaszati áron van. De ha az ember nőni akar akkor be kell ruházni. Mivel a termék prémium, az alapanyag prémium, ezért meg kellett találnom a piacot. Ami valljuk be, nem mindig volt egyszerű feladat... Aki a 300FT-os táblás csokira is húzza a szájat mert drága, meg mit kezdjen 7 falat csokival, az nem fogja megvenni, esetleg még le is szólja. Ezt vagy kezelni kell, vagy nem kell vele foglalkozni. 

Szerencsére most már megtaláltam a piacom, egyre növekszik a vásárlóim száma, és nagyon nagy arányban vannak a visszatérő megrendelők is, ami visszaigazolás, hogy jól csinálom amit csinálok :)

A vásárlóim elégedettsége és a pozitív visszajelzések minden nehézséget megérnek. Az hiszem szerencsésnek mondhatom magam, hiszen azzal foglalkozom amit szeretek. 

Ha már itt vagytok, a linkre kattintva nézzetek fel Végh Meli weboldalára is!

www.veghmeli.com